Battle: Los Angeles

It's not war. It's survival.

Prelűd:
"Shit! I'd rather be in Afghanistan."

Ez megint csak egy olyan film, amit a negatív kritikák ellenére, vagy éppen azok miatt néztem meg. Ugyan a District 9 okozta csalódást még mindig nem hevertem ki, az „Atomot! Atomot a bestiáknak!” óta van bennem valami megmagyarázhatatlan vonzódás az idegenes-inváziós filmek iránt.
De lehet az is, hogy ez a rajongás az X-COM játékoktól ered.
Nem tudom.

Történet:
"When invading a place for its resources, the first step is to wipe out the indigenous population."

Egyszerű, mint a kockakő.

• „Ellenség” támad, meglepetésszerűen, technikai és stratégiai fölényben, ráadásul hazai terepen, ami taktikailag a saját csapatoknak, pszichológiailag az „Ellenségnek” kedvez.
• Saját csapatok a „Bázison” művészien előadják a „fejetlen csirkék rohangálása” performanszot, ami sztenderd formáció a hadseregnél vészhelyzet esetére (lásd Black Hawk Down).
• „Szakasz” elmegy A pontba, hogy összeszedje a „Civileket” és elvigye B pontra, mielőtt a saját légierő leradírozná A pontot. Közben ellenállásba ütköznek és pusztulnak. Megtalálják a „Civileket”, elviszik őket B pontba, bombázás elmarad, mert „Bázis” nincs többé. Irány a „Bázis” (helye), kicsit hiénázni a fellelhető készleteken. Közben a lelkileg-szellemileg szétcsúszó „Szakaszt” helyredumálja a „Parancsnok” és indulnak tovább „Vészbázisra” a „Civilekkel”.
• Közben „Parancsnoknak” ötlete van, hogy lehetne keresztbetenni „Ellenségnek”, tehát „Civilek” irány tovább a „Vészbázisra”, „Szakasz” meg természetesen „Parancsnokkal” tart akciózni.
• Akció sikeres, „Ellenség” egy ponton megszívatva, remény a saját csapatoknak, irány „Vészbázis”, újratöltés és vissza, harcolni, mert messze még a diadalmenet. Vége főcím.

Random-generátor:

• Helyszín: Los Angeles / Korea / Vietnám / Bosznia / random afrikai / ázsiai / dél-amerikai terrorállam / Kerepestarcsa-Külső
• Ellenség: űrlények / oroszok / kínaiak / arabok / terroristák / zombik / mutánsok / vérszomjas nyugdíjasok
• Szakasz: tengerészgyalogosok / rendőrök / gimnazisták / focicsapat / Powerpuff Girls / szelektíven kiválasztott Medián közvéleménykutató-csoport
• Parancsnok: (törzs)őrmester / az Elnök / Jack Ryan / John McLane / Rambo / Super Mario
• Civilek: civilek / sebesültek / kisiskolások / “a lányom” / állatmenhely bentlakói / transzplantációs lista első tíz helyezettje
• Taktikai hátrány: vezetési hiba / szervezési hiba / esős idő / napos idő / nincs térkép / nem olvasható az utcatábla / nincs térerő / késsel jöttünk tűzharcba
• Váratlan fordulat: elemről működnek / nem bírják a country zenét / allergiásak a méhekre / számítógép-vírus / vírus / elbukják a népszerűségi szavazást

A végeredmény: PROFIT!
Csak ne bonyolítsuk túl.

Színészek:
- Santos, you okay?
- Yeah. I got that nasty stuff all over my mouth, man.
- Ha ha ha ha!
- It's not funny!
- Ha! You let him do you on the first date...

SSgt. Michael Nantz – Aaron Eckhart

Engedjék meg, hogy bemutassam Nikolaj Coster-Waldau szögletes állú kiadását, mellesleg Harvey Dent fő-államügyészt, aki kiválóan tudja összevonni a szemöldökét, szúrósan-elszántan néz parancsszóra, és szabadidejében élő reklámja Csajkovszkij Diótörőjének.

Jobb, mint a semmi, de... de még csak frappáns hasonlat sem jut eszembe róla.

Amikor megláttam a Black Hawk Down első tíz percét, akkor vinnyogtam a röhögéstől, hogy jó kis film lesz ez: Obi-Wan Kenobi, Snake Dupree, a trójai Hektor, Jurgen, Chet, Ray ‘Shep’ Shepard, Lucius Malfoy, Brian Mobley sheriff, Jaime Lanister és Legolas kalandjai Mogadishuban.

Amikor megláttam Eckhart állát, akkor eszembe jutott John Travolta és a Tango & Cash, de igazából tökmindegy, hogy ki játszotta volna a “Parancsnokot”. Valami kiképző-fejű oszt jól van.

Nagyjából igaz ez a “Szakasz” többi tagjára is. Legyenek ott, többnyire nézzenek ki riadtan, néha mutassanak némi elszántságot. Köszönjük.

TSgt. Elena Santos – Michelle Rodriguez

Rodriguez tényleg „tökmindegy” alapon van a „Szakaszban”, gyakorlatilag csak azért, hogy a pol-korrektség jegyében legyen a filmben egy altiszt a légierőtől, egy nő és egy latino is. A költséghatékonyság jegyében ő ezt egy személyben hozta. De jó!

Na most, ha valaha is rendezek akciófilmet és szeretnék bele egy olyan nőt, aki kisebbséghez tartozik, alapjában szexis, sugárzik belőle az agresszió és a nőiessége nem teszi hiteltelenné a jobb egyenest és/vagy a baszom nagy mordályt, akkor Michelle Rodriguezt választanám. Persze, én nem vagyok hollywoodi rendező/producer, de úgy tűnik, őket sem a kreativitásukért fizetik. Vagy igen?

Engedjék meg, hogy bemutassam a kreatív kaszting gyöngyszemeit: Luz a Machete-ből, Trudy Chacon az Avatar-ból, Chris Sanchez a S.W.A.T.-ból és Rain Ocampo a Resident Evil-ből.

Kérjük, találja meg a különbségeket a képen! (a szemkötőt jelölni nem ér!)

Vélemény:
"Maybe I can help. I'm a veterinarian."

Nem tudom. Tényleg nem.
Nem volt rossz. Jó sem.
Egy háborús film volt, azon belül is, egy kiragadott részlet, egy harcérintkezés bemutatása.
Annak jó volt.

Sokan lehúzták kritikában a csillagos-sávos propaganda-film jellege miatt, sokan az akciójelenetek közé szuszakolt, erőltetett drámaiság miatt, sokan a hiteltelenség miatt.

Miközben néztem, a legtöbb fikázásra találtam magamban magyarázatot, viszont ha eltekintek a negatív kiemelésektől, akkor nem marad semmi igazán jelentős ebben a filmben.

Ellentétben a már említett Black Hawk Down-nal, ahol azért kellemes és elgondolkodtató a helyzet iróniája (a tragikuma ellenére), hogy technikai erőfölényből is mekkorát lehet pofára esni, itt már a kiindulás a szívás és az egészet talán az űrlényes filmektől megszokott, „innen szép nyerni” katarzis adhatná meg, ami itt igazából nincs.

Inkább csak amolyan „jó mulatság, férfimunka volt” érzést hagy a film, a csata, meg az egész történet. Lezárás nélkül, tanulság nélkül, borzongás és hazafias hevület nélkül.

A kritikák kritikája:

Mivel magyar oldalakon is és a Rotten Tomatoes-on is hasonló kritikákkal, illetve kiemelt rossz részletekkel találkoztam, ezért szeretnék kisebbségi véleményt megfogalmazni:

• Milyen hülyék az idegenek, hogy egy központosított irányítóbázis kilövése elég ahhoz, hogy a nyamvadt kis emberek ledarálják az egész bagázst.
  Hibás megfigyelés és következtetés. A ledarálás nincs benne a filmben, csak egyetlen harci irányítási pontot gyaktak le hőseink, amitől a lokális idegen légierő szépen lepotyogott. Légierő nélkül meg ők fognak szívni, ha az emberiségnek még maradt a sajátjából valami.
  
  Szerintem egy robotgép irányító-központ szétlövése emberi haderőknél is okozna némi fejetlenséget, biztos azért, mert milyen hülyék vagyunk mi emberek, hogy nem jöttünk még rá...


• Béna drámázás, No. 1.: Milyen gáz már, amikor a kiskölök cipőfűzőjét kötözgeti a főtörzs. Jó, hogy nem törli meg a nóziját!
  Szerintem egy ilyen szituációt kétféleképpen tud átvészelni egy katona, ha ember marad minden körülmények között, vagy ha átvedlik állatba. Ez egy teljesen emberi gesztus volt, engem nem zavart.
  
  Másrészt viszont nem is érintett meg. Ha szakaszparancsnokként öt civil (ebből három gyerek) kijuttatása a műveleti területről a feladatom, és észreveszem, hogy kiscsávónak ki van kötődve a cipőfűzője, akkor rászólok, vagy bekötöm én. Mert a francnak hiányzik, hogy a kölök esemény közben essen pofára valamelyik katonám előtt, vagy emiatt maradjon le, kelljen érte visszamenni, potenciálisan embert veszélyeztetni / veszíteni.


• Béna drámázás, No. 2.: Milyen gáz és erőltetett már a konzerv lelkesítő duma a „te leszel az én kis tengerészgyalogosom” szöveggel a szarrá lőtt bázis közepén.
  Szituáció: van egy kissrác, akinek éppen most halt meg az apja, pillanatokon belül sírógörcsöt kap, amit kezelni kell valahogy, ha nem előzzük meg, ráadásul tényleg szar neki, frissen elárvulva. Emellett körbeáll egy tucat, huszonéves újonc, akiknek ez a csata a tűzkeresztségük, kezdenek szétcsúszni lelkileg, itt állunk a legyalult bázisunk, a legyalult városunk, a vesztésre álló országunk közepén és ezek tőlem várnak iránymutatást.
  
  Na most, adott helyzetben az anyám tyúkját sem tudnám idézni, de a szar klisék biztosan eszembe jutnának: ki kell tartanunk / van remény / ha összefogunk, és nem adjuk fel, akkor élve megússzuk / a becsület úgy kívánja, hogy ne fussunk el és szálljunk szembe bármilyen kicsi az esély.
  
  Könyörgöm, egy haldoklónak is azt mondanám, hogy tartson ki és minden rendben lesz, hiába unalmas szar duma és hazugság!


• Béna drámázás, No. 3.: Latino vendégmunkás hősködése persze kellett bele és nemá’ hogy a halála jobban kiakasztja a katonákat, mint a társaik elvesztése.
  Hősködés: a fiadat éppen menekítik ki a katonák, közben az egyiket lazán kilövik mellőled és jön a kurva nagy idegen lény, te ott állsz, a földön ott van a kilőtt katona fegyvere. Mit teszel?
  
  Részemről én 50-50%-ban vagy „felkapom” (4-5 kg) a fegyvert, nagyjából irányba tartom, meghúzom a ravaszt és imádkozom, hogy azzal a szaros fémdarabbal semmi mást ne kelljen csinálni, ahhoz, hogy működjön. Vagy nyüszítve összekuporodok a legközelebbi fedezékben és könyörgök, hogy mentsenek meg. Ez utóbbinak egy verziója az, hogy sikoltozva elmenekülök.
  
  Szerintem az ilyesmi teljesen véletlenszerű és kiszámíthatatlan.
  Túl sok mindentől függ az adrenalin szintjétől a hólyag telítettségéig.
  
  Egyáltalán nem tartom hiteltelennek a „hősiességét”, azt sem tartom hiteltelennek, ha valaki a támadó oroszlán ellen felkap egy hosszú botot és hadonászik előtte. Az ilyen előfordul.
  
  A civil halála: ez, amennyire tudom, a harctéri pszichózis része. Egyrészt, arra lehet képezni a katonákat, hogy ők meghalhatnak, arra is, hogy a társukat kilőhetik mellőlük. Arra kevésbé, hogy ártatlan, képzetlen, védtelen embereket lemészároljanak a szemük láttára. Emellett a civil jelenti egyben az értelmet az értelmetlenségben, ő nem egyszerűen egy embertárs, hanem megtestesíti a feladatot, amiért áldozatot kell és érdemes hozni, elvesztése egyenlő a bukással, a saját képességek megkérdőjelezésével, bármiféle ellenállás haszontalanságával. Ha valakibe pár hónapon keresztül szuggesztíven sulykolom, hogy a piros bögre összetörése morálisan, taktikailag és úgy általában emberileg megengedhetetlen, majd fogok egy kalapácsot és apró darabokra töröm, akkor bizony az a valaki ki fog akadni.


• Nemá’ hogy gyalogosokat küldözgetnek be néhány civilért és nem gyalulják simán le a terepet / nem dobnak oda atomot, ez teljesen irreális.
  „Tábornok, amellett, hogy elismerjük az emberiség megmentéséért tett erőfeszítéseit, meg kell jegyeznünk azt is, hogy a beérkezett segélyhívásokat figyelmen kívül hagyta és semmilyen kísérletet nem tett a civilek megmentésére, ezen kívül az atomfegyver bevetésével további polgári veszteségeket okozott és évtizedekre élhetetlenné tette a nyugati partot. Isten hozta önt a hadbíróság előtt!”


• Nemá’ hogy egy sima RPG-vel csak úgy lenyesi a csaj a csúcstechnológia idegen repülőt!
  Nemá’ hogy egy csecsen szakállmatyi egy RPG-vel csak úgy lenyes egy Mi-24 harci helikoptert!

Nos, kb. ennyi. Ez egy háborús film, sci-fi köntösben.
Nem több, nem kevesebb. Tessék így értékelni!

Kinek ajánlom:
- So what's your take on this, specs?
- I don't know, extraterrestrial?
- You mean like from space?
- No, from Canada.

Bárkinek, akinek hiányoznak az 50-es években készült II.vh.-s háborús filmek.
Bárkinek, aki nem akarja ezt a majdnem két órát inkáb CoD vagy MoH játékkal elütni.
Bárkinek, aki nem lesz rosszul a divatos "kamerarázós" efekttől.
Bárkinek, aki megvan katarzis nélkül is.

"One of the serious problems in planning against American doctrine is that the Americans do not read their manuals nor do they feel any obligations to follow their doctrine." - from a Russian document

"The reason that the American army does so well in wartime, is that war is chaos, and the American army practices chaos on a daily basis." - a German general officer

"If we don't know what we are doing, the enemy certainly can't anticipate our future actions!" - Anonymous

Hevenyészett fordításban (előre is elnézést):

Az amerikai doktrína elleni tervezésben az a legnehezebb, hogy az amerikaiak nem olvassák el az útmutatókat és nem érzik szükségét, hogy kövessenek bármilyen doktrínát." - egy orosz dokumentumból

"Az amerikai hadsereg azért teljesít olyan jól háborúban, mert a háború káosz, és az amerikai hadsereg azt napi rendszerességgel gyakorolja." - egy német tábornok

"Ha mi sem tudjuk, mit teszünk, az ellenség egészen biztosan nem következtetheti ki a lépéseinket." - Ismeretlen

• Magyar cím: A Föld inváziója - Csata: Los Angeles
• Megjelenés éve: 2011
• Kiadó: Columbia Pictures

Jonah Hex

Revenge Gets Ugly

Prelűd:
"Life like that, it sounds a hell of a lot like being damned."

Alapvetően szeretem a képregény- és játékadaptációkat, még akkor is hajlandó vagyok megnézni őket, ha Uwe Boll a rendező, vagy eleve látom, hogy irgalmatlanul lehúzták a kritikusok.

Ebben az esetben a trailer ugyan megfogott (steam-punk / western / DC Comics), de nem vártam túl sokat. Az idei évre már ellőttem az instant steam-punk lelkesedés patronomat a Sucker Punch-csal, szóval... gondoltam, ha anno a Wild Wild West is elment, akkor ebbe sem halok bele.

Történet:
- Magnificent, isn't it?
- It's bigger than a breadbox, that's for sure...

Na, az nem nagyon van. Címszavakban:

• Sergio Leone vágóképek (ördögszekér asszem pont nincs). Hex halott rosszfiúkat szolgáltatna be a helyi őrsön. Megpróbálják átverni, kinyír mindenkit. Mellesleg laza kis főhajtás Clint Eastwood előtt.
• Láthatjuk Hex múltját, amiben főgonosz vegzálja, kiírtja a családját, megégeti az arcát és még durcás is rá. Aztán elengedi, mert különben nem lenne film, illetve szeret veszélyesen élni.
• Idő felpörög, Hex fejvadászkodik, főgonosz elvileg meghalt, mindenki boldogtalan és szar hely a vadnyugat. Keleten és délen is az!
• Megismerjük „A Nő”-t. Kurva. Minő meglepetés. Laza, beszólós, fan service – de persze nem túlzottan, mert PG-13 a besorolás és vigyázni kell (Istenem, megint az HBO és a mérce!), ám aki még nem látott ennyit Megan Fox combjából és/vagy dekoltázsából, az valószínűleg remeteként él a Bükkben, vagy nincs internet-elérése.
• Kiderül, hogy főgonosz mégis él, rabol, öl és fosztogat. Nem mellesleg megszerzi darabonként az Államok leges-leges-még-leg-titkosabb fegyverét és kedélyesen eltököl a LEGO-val, hogy jól megbosszulja a polgárháború elvesztését. És ártatlanok vére fog folyni majd jól.
• Persze Hex-et rászabadítják főgonoszra, majdnem elkapja, aztán mégsem, aztán mégis. És megöli. És meghal, másodszorra is, most már igazán. Mellesleg boldog július 4-ét. Hős és hősnő naplementében esőben balra el.

Nemrég néztem újra a nagy klasszikust - Once Upon a Time in the West (Volt egyszer egy vadnyugat) -, és megállapítottam, hogy mocskosul el vagyunk kényeztetve a TV sorozatok fejlődésével.

Míg anno egy MacGyver vagy egy Knight Rider 45 perc alatt nem kínált többet sablonos, bár szerethető és újranézve kissé bugyuta sztoriknál, addig ma az HBO alaposan nyakon önt minket a kamaradarabnak, vagy mini-drámának beillő filmekkel.

Példák a teljesség igénye nélkül: The Borgias, Game of Thrones, Spartacus, The Tudors.

Ezek a sorozatok 60 percben olyan magasra rúgták fel a mércét, hogy egyszerűen nem vállalható egy 81 perces filmtől, hogy a története, a karakterei, a konfliktus és a végkifejlet is olyan lapos legyen, mint a Nagy Sós-tó (Utah, Egyesült Államok). És kb. annyira életteli.

Színészek:
- He don't look so tough.
- He looks tough to me.
- Not to me. Watch this!

Jonah Hex – Josh Brolin

A smink jó, az alakítás jó, a karakter... nos, ezt a fejet az Isten is western filmre teremtette. Kár, hogy Brolin egyedül képtelen pótolni a forgatókönyvíró(k) és a rendező hiányosságait és nem viszi el az egész filmet a hátán, mint Clint Eastwood bármelyik részt a Dollár trilógiából. Lehet, hogy vajszívű vagyok, de szerintem ez esetben ez nem az ő hibája. Itt egyszerűen nem volt mit elvinni.

Quentin Turnbull – John Malkovich

Úgy tűnik, hogy meg vagyok én áldva mostanában a Malkovich filmekkel. Nem rossz, nem rossz, de valahogy nem az igazi. Hiányzik belőle az őrület, a szociopata attitűd, a lehengerlő stílus, az erő... úgy nagyjából minden, amitől igazán jó főgonosz lehetne.

Lassan azon kaptam magam, hogy még akár szimpatikusnak is találhattam volna, pedig a készítők azért arra ügyeltek, hogy gondosan a számba rágják, ő a gonosz, rossz, pfuj!, terrorista – ergo halál reá és különbenis.

Fájó szívvel gondolok arra, hogy ezt a szerepet nagyon nem kellett volna elvállalnia, akkor inkább játszotta volna Gene Hackman, Jeff Bridges, vagy urambocsá’ Kenneth Branagh.

Lilah – Megan Fox

Igazán hálás lehetek, mert a szereplésének köszönhetően megértettem Lady Gaga egyik performanszát: minden jobb baconnel + mindenki jobban néz ki fűzőben = fűző baconból, azaz PROFIT!

Most tényleg... egészséges férfiember nem rúgná ki az ágyából, de tudjuk, hogy a férfiak merítése igen széles kört felölel, szóval emiatt nem kéne olyan gyakran szerepeltetni.

Vessetek rám követ, de szerintem annyira nem csúcs-szuper nő, végképp nem jó színész.

Az erotikusnak szánt jelenetben azt néztem, hogy milyen jópofa a hímzett párna, ami fogamzásgátló eszközként hevert Brolin és a ráhengeredő Fox ágyéka között. Illetve annyira nem volt korhű és/vagy hiteles és/vagy meggyőző vadnyugati szajhaként, hogy az már szinte felháborító.

Jelmezbálba mondjuk elmehetne...

Esküszöm, fel sem tűnt volna, ha mással játszatták volna el a szerepet, legfeljebb azért, mert jobbak lettek volna.

Salma Hayek mellei nagyobbak, Catherine Zeta-Jones fűzője jobban néz ki, Kate Beckinsale dögösebb, Liv Tyler lábai szexisebbek, Jennifer Love Hewitt pofija csinosabb, Görög Zitáról meg több meztelen kép van a neten.

Talán azért mégsem cserélhető fel bárkivel.

De hogy ő is jobban játszott volna, az biztos!

Burke – Michael Fassbender

Igazán tetszett, mint a főgonosz csicskása. Minden rendben volt, a macskajancsi viselkedés, az akcentus, az egész figura megérdemelné a saját főgonoszi státuszt. Mondjuk, a maori tetoválás nem nagyon megy a vadnyugathoz szerintem, de ez legyen az én bajom. Ha divatbuzi, hát divatbuzi...

Viszont, köszönhetően a vadnyugati zsánernek és a jellegzetes kalapnak, állandóan a Firefly és Badger jutott eszembe, akárhányszor képernyőre került.

Extra:
- Tell me, what's it like to go through life with a face like that?
- Let me show you!

A film zenéjét a Mastodon nevű amerikai metálzenekar követte el és ugyan nekem semmit nem mond a nevük (amiért szégyellhetném is akár magam, de nem), el kell ismernem, hogy piszok jó munkát végeztek.

Ugyan jobban szeretem a hagyományosabb filmzenéket, de a stílust tökéletesen sikerült megfogniuk, sehol nem éreztem, hogy zsáner-idegen lenne a metál egy westernhez.

Vélemény:
"Christ, woman, how many men you seeing today?"

Mivel többé-kevésbé ismerem az alapjául szolgáló képregényt, ezért nem is tudom, mit gondoljak.

Egyrészt ugye, eredetileg is az összes western-klisé egymásra hajigálásából született. A készítők többnyire nem is vették túl komolyan magukat (bár volt néhány minőségileg tragikus hullámvölgy) és nekik köszönhető, hogy a 70-es években kezdett sorozat a mai napig fut, szinte egyetlen western képregényként.

Másrészt viszont, nem gondoltam volna, hogy a Wanted után még valami ekkora csalódást fog okozni. Nem vártam HBO szintű csöcsöket és kamerába fröcsögő vért, de aki szereti az eredeti képregényt, az semmiképpen ne nézze meg. Sem a hangulatát, sem a humorát nem sikerült megfogni.

Vannak képregények, amiket egyszerűen nem érdemes PG-13 besorolás alá elkészíteni.
Könyörgöm, még az ultra-soft Constantine is R kategóriás!

Ez egy egyszer nézhető, se nem rossz – se nem jó, sótlan képregény-feldolgozás, forró nyári délutánokra, amikor az ember agya nem kívánja a megterhelést és még szeretkezni sincs kedve jóérzésű embernek.

Kinek ajánlom:
- You get uglier every time I see you.
[Jonah smiles]
- Lord, don't do that! You'll break every mirror we got in stock.

Bárkinek, akinek nagyon hiányoznak a western filmek.
Bárkinek, aki szereti a képregény-feldolgozásokat.
Bárkinek, aki még nem múlt el (sokkal) 13 és Megan Fox minimális villantásától is boldog.

Egyéb:
- You killed me, Jonah!
- You drew on me, Jeb.
- Yeah, that was a mistake.
- Well, obviously.

World of Darkness
Geist: The Sin-Eaters – Alapvetően azt hiszem ez is szempont volt, amiért megnéztem, de azért az öt percért igazán nem kellett volna.

Legfeljebb néhány dolog jutott eszembe, ami hasznos lehet a szellemekkel beszélgetve.

Egyrészt, érdemes nem elfelejteni, hogy a szellemek ki-be járnak a Túlvilágra így egyaránt tudják, hogy mi történik a (z általuk figyelt) élőkkel, valamint azt is, hogy odaát hogyan vélekednek az emberről. És ne feledjük, hogy egy sikeres Sin-Eater munkássága igencsak népes „rajongótábort” toborozhat odaát.

Másrészt, érdekes belegondolni, hogy a szellemek olyasmit is tudhatnak a megfigyelt személyről, ami nem hogy a játékosnak, de egy közepes rendőr-nyomozónak sem jutna feltétlenül eszébe. Hiszen voltaképpen más dolguk sincsen a fene nagy szabadidejükben.

De mondom, emiatt tényleg nem érdemes.

• Magyar cím: Jonah Hex
• Megjelenés éve: 2010
• Kiadó: Warner Bros. Pictures